A bujáki Kántor-rét helyreállítása és fenntartása – mintaprojekt

A mintaprojekt résztvevői: Syba Napvédelem Kft. (projekt finanszírozása, szervezése),
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (projekt szakmai támogatása, tervezése, felügyelete)

Helyszín: Buják 0151/17 hrsz
Érintett Natura 2000 terület neve: Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
Natura 2000 terület azonosítója: HUBN20058

Natura 2000 terület hivatalos adatlapja

Natura 2000 területprioritásainak és természetvédelmi célkitűzései

Natura 2000 terület fenntartási tervének elérhetősége

A bujáki Kántor-rétet, mint kiemelkedő természeti értéket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai 2001-ben találták meg. A rét különleges természetvédelmi szerepét az adta, hogy az országszerte veszélyeztetett, a Cserhátban már csak néhány helyen, nagyon kis foltokban fennmaradt gyapjúsásos láprétek fajgazdag állománya díszlett a területen. Bár ez a láprét (az európai közösségi jelentőségű „Mészkedvelő üde láp- és sásrétek” kategóriába sorolható élőhelyként) a 100 négyzetmétert is alig érte el, olyan védett növényfajok éltek rajta, mint a széleslevelű és a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum latifoliumEriophorum angustifolium), a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), mocsári kosbor (Orchis palustris), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) és a mocsári kígyófű (Triglochin palustre).

A Kántor-rét többi részét magassásosok, mocsárrétek, illetve zavart üde magaskórósok foglalják el, jelentős mértékben becserjésedve. A réten előfordult a védett, európai közösségi jelentőségű nagy tűzlepke (Lycaena dispar), illetve kisebb vízállásokban a vöröshasú unka (Bombina bombina). Fenti értékei miatt a terület, a Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület egyik alegységeként 2004-ben része lett a Natura 2000 hálózatnak.

Az elkövetkező években a nemzeti park igazgatóság által megbízott specialisták több állatcsoport felmérését elvégezték a területen. A puhatestűek legértékesebb fajaként a sűrűbordájú gyepcsigácska (Vallonia enniensis) nevű csigafaj jelentős mennyiségben került elő. Ez a faj egy országszerte rendkívül megritkult, természetvédelmi oltalmat érdemlő csiga, amelynek állományai mindig a jó vízellátottságú, érintetlen lápos-magaskórós-magassásos élőhelyeket jelzik. Az egyenesszárnyúak kutatásának legfőbb eredménye a védett Fuss-pókszöcske (Poecilimon fussi) egyik legnagyobb hazai állományának előkerülése volt. A hazánkban csak néhány helyen (általában kis számban) előforduló röpképtelen szöcskefaj nagy egyedszámú populációja él a szomszédos Csirke-hegy irtásrétjein, az állomány kis része azonban a Kántor-rét üdébb gyepjeit is elfoglalja.

A Kántor-rétet 2001-es megtalálása idején még kis intenzitással, szarvasmarhával legeltették. Hagyományos (a fennmaradását hosszú távon biztosító) hasznosítása bizonyosan a kézi kaszálás, illetve időszakos legeltetés volt. Az utóbbi 15 évben nem történt semmiféle fenntartó kezelés a területen, ami (összeadódva egyéb tényezőkkel, így a szárazodással, a környező szántókról bekerülő kemikáliák terhelő hatásával) a terület leromlását felgyorsította. A fűavar felhalmozódása, a cserjésedés, illetve az erdősülés (részben az inváziós fehér akác és amerikai kőris fafajokkal) ma már előrehaladott. Ezek a hatások, a vízellátás problémáival összeadódva a jellegzetes lápréti növényzet erős visszaszorulását okozta, a lápréti fajok egy része már több éve nem került elő a területen.

2017-ben a magántulajdonban lévő terület tulajdonosi háttere megváltozott, az új tulajdonos szándékaként pedig egy, a rét természetvédelmi célú helyreállítását és fenntartását szolgáló mintaprojekt körvonalazódott. A projekt megvalósítását a Syba Napvédelem Kft. finanszírozza, szakmai együttműködésben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal. A projekt indításaként, 2017 februárjában megtörtént a láprétet lefedő területrész téli kaszálása és a kaszálék lehordása, ezt követően a terület pontos határainak kimérése, megjelölése. Utóbbi során egyértelművé vált, hogy több helyen, a szomszédos területeken gazdálkodók szántóként beleművelnek a rét művelési ágú földrészletbe. Az elművelt területrészek fontos puffer szerepet tölthetnek be az értékes élőhelyek szempontjából, ezért a gyeppé történő visszaállításuk előkészületei is elindultak.

A tervezett helyreállítás a Kántor-rétet érintő Natura 2000 fenntartási terv, illetve a rendelkezésre álló szakértői vélemények alapján folytatódik. Ennek fontosabb szempontjai a következők: Az élőhelyen feltétlenül szükség van a tápláló vízfakadás(ok) természetes felszínre jutását megőrizni, megvizsgálni, hogy a rét felső részét átvágó földút okoz-e vízelvezetést a területről. Bármilyen mesterséges meder – legyen az akármilyen sekély –elirányíthatja a vizet az élőhely nagy részéről, ami előbb-utóbb a teljes átalakuláshoz vezethet. Fontos feladat a réten nagy számban keletkező, nagyvad-dagonyák felszámolása. Ezek nem csak nyílt vízfelületeikkel párologtatják az értékes vizet, de lehetőséget teremtenek az inváziós fajok megtelepedésének is. Az élőhelyet ezek, illetve az elművelés és a tulajdonos szándékaival nem egyező közlekedés visszaszorítása céljából indokolt körbe keríteni. A vadak járása folyamatos veszélyforrás, ugyanakkor a dagonyák kis vizes élőhelyként természetvédelmi szereppel bírnak. A természetvédelmi szempontból optimális megoldást a Kántor-rét alsóbb (keleti) részén, mesterségesen kialakított vizes élőhelyek (megfelelő kialakítású talajvizes gödrök) jelentik.

A terület helyreállításának kiemelt jelentőségű része az élőhelyek mozaikosságának megfelelő, azt fenntartó kezelés. Ennek részeként a fás vegetáció visszaszorítása a kökényes cserjések és a különböző fafajokkal erdősülő foltok kézi motorfűrészes munkával, illetve traktoros szárzúzással való eltávolítását jelenti. Ezek a beavatkozások nem lesznek teljes körűek, a cserjések, fűzfák, magas kőrises foltok részlegesen visszahagyásra kerülnek, a hozzájuk kötődő (a terület biológiai sokféleségét növelő) élőlények megőrzése céljából. Az így helyreállított foltok fenntartása, az elművelésből visszakerülő, gyepesített foltokkal és a rétek szárazabb, gyomosodó részeivel együtt gépi szárzúzással, majd lehetőség szerinti kaszálásával van tervezve. A Kántor-rét legértékesebb, vizenyős részein (láprét, mocsárrét, magassásos foltok) a tervezett kezelés a rendszeres (nem feltétlenül évi, de 2-3 évi) kézi kaszálás és a kaszálék lehordása. Ennek ideje elsősorban a téli, fagyott talajú időszak. Extrém szárazság esetén, ha a talaj károsodásával nem kell számolnunk, a fagyott talaj kritériuma elhagyható, illetve ősz felé kitolható a kézi kaszálás időszaka is.

A terület nyugati, erdősült részén nagy mennyiségű építési és kommunális hulladék található, melynek eltávolítása szintén a projekt része. Ugyancsak a terület állapotát javítandó, a területen taposott (művelési ággal nem összeegyeztethető) utak megszüntetése is a feladatok között szerepel. A terület védelmének, az ott folyó tevékenységek elfogadottságának növelését megcélozva, a Kántor-rét természeti értékeit és a projekt céljait bemutató tábla elkészítése és elhelyezése is a tervek között szerepel.

2018-as esztendőben  elvégeztük a kézi kaszálásokat, és a gépi zúzást is.

Még az invazív fafajok injektálása van hátra, melyet lombhullatás elindulásáig kell elvégezni.

A fotókon a belső terület kézi kaszálását követően a zöldtömeg lehordása látható. Ez nagyon fontos a gyep eredeti flórájának megőrzéséhez.