Nagy örömünkre szolgál, hogy az általunk adományozott drón máris csatasorba állt a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban!
A dunaipoly.hu így írt erről:
“Dr. Hegyi Zoltán természetvédelmi őr beszámolója egy tartalmas -és nem éppen szokványos- munkanapról.
Április 18-án, kedden kollégámmal az őrkerületünk déli részeit ellenőriztük, a Ráckevei-Soroksári Duna-ágtól Keletre. Április révén a telepesen költő fajokra és a fokozottan védett madárfajokra próbáltunk koncentrálni az adatfelvételeknél.
Az Áporka, illetve Kiskunlacháza északi határában lévő nagyfeszültségű traverzeken, az eddig kerecsensólyom párok által használt költőládákban most kotló vörös vércse párokat találtunk.
Kiskunlacháza és Dömsöd között bővíteni fogják az 51-es főutat. Egyrészt a főút bővítése, másrészt a Vízügyi Igazgatóság rekonstrukciós tervei miatt ellenőriztünk egy kisméretű, a jelenlegi úttal párhuzamosan futó, náddal, sással benőtt vizes élőhelyet. Még nyílt vizes foltok is voltak az élőhelyen. Jelenlegi terepnapunkon a Syba Kft. (link: https://syba.hu ) jóvoltából rendelkezésünkre állt egy Mavic 3T típusú, hőkamerával ellátott drón. Így nemcsak távcsővel, hanem drónnal is átnéztük a területet. Hűvös, borús reggeli óra volt, így sikerült több védett madárfaj fészkelését is regisztrálni. Láttunk egy 9 tojásos nyári lúd fészket, 3 fokozott természetvédelmi oltalom alatt álló vörös gém fészket és egy szürke gém fészket is. Az épp nem kotló gémek az élőhely körüli száraz fűz és nyárfákon üldögéltek. Láttunk még a területen mezei nyulat, szárcsát, mocsári teknőst és szinte folyamatosan hallottuk a nádi tücsökmadár énekét.
A Dömsödi halastavak 3 évvel ezelőtt eladásra kerültek. Új gazdájuk a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség lett. Az előző gazda meglehetősen extenzív módon hasznosította a tavakat. A Horgász Szövetség gazdálkodása során intenzívebbé vált a gazdálkodás. Szerencsére azonban, a Szövetség vezetősége a fenntartható gazdálkodási formákat preferálja a természetvédelmi értékek megőrzése miatt pedig kompromisszumokra is kész a gazdálkodása során. A tavalyi évben, az egyik benádasodott tómederben kócsagtelepet találtunk. A jelenlegi ellenőrzésünk során drónnal térképeztük fel a területet. A fokozottan védett nagy kócsagokból álló telep, tavaly óta létszámában növekedett. A háttérben egy nagyfeszültségű traverz tetején két réti sas ült. A nádas felett barna réti héja vadászott. A nyílt vizes foltokban nyári ludak vezetgették kis libáikat. Láttunk még a környéken bütykös ásóludakat, 6 példány gulipánt és kotló nyári ludat is. A telep vezetőjével sikerült találkoznunk így vele is megosztottuk élményeinket. A kócsagtelep védelme érdekében korlátozást kezdeményeztünk a Kormány Hivatalnál, hiszen az emberi kapcsolatok, információk megosztásán kívül, időnként a törvény támogató erejére, a hivatalos formákra is szükség van.
Előzetes telefonos egyeztetés alapján sikerült bejutnunk a kiskunlacházi repülőtér területére. A tulajdonos kíséretével leellenőriztük a tavalyi vetési varjú telepet. Tavaly óta a telep elnéptelenedett. Összesen 19 fészket találtunk. A varjak máshová költöztek. Volt azonban az egyik fészekben költő vörös vércse pár. Az odvas nyárfákban pedig csóka fészkek lehettek. Hiszen 3 csóka folyamatosan a területen volt és hangoskodtak ott létünk miatt.
A következő monitoring helyszínünk a bankházi varjútelep volt. Ez egy nagy, népes, nagyon aktív telep. Együttes, többszöri számolásunk alapján 280 fészekből áll a telep. (Nem egy könnyű feladat a fészkek leszámolása, pedig jelenleg még alig volt lomb a telep fehér akác fáin.
Apaj külterületén hagyományos gazdálkodás folyik. Szürke marhák és bivalyok legelik a gyepeket. Nagy, összefüggő gyepterületről van szó. Ellenőrzésünk során megkapó látványban volt részünk. Túzok kakasok dürögtek a területen. Összesen 14 túzokot láttunk. A legtöbbje kakas volt. Csak 2-3 tojót sikerült meglátnunk a csapat körül. A túzokok mellett 3 daru is a területen volt. Ezek a darvak két hete is itt voltak. A kérdés az, hogy csak megkésett vonuló, kódorgó példányok, vagy esetleg költeni is fognak? Csodás eredmény lenne. A hangjuk, ősi atavisztikus érzelmeket feszeget bennem. Ez most is így történt, mert időnként hangoskodtak a darvaink. Ebben a tájban most nagyon sok őzet láttunk. Ez nem alap természetvédelmi feladatkör, de bakszezon révén jó volt látni az öregebb bakokat és a még fejlődő, barkás agancsokkal rendelkező fiatalabb hímeket. Összességében ezen a területen az ivararány eléggé a suták irányába tolódott el. Ez nem kedvez az egészséges őz állomány fennmaradásának. Azon a helyen, ahol a megfigyeléseinket végeztük egy álló mezőgazdasági gép vázában barázdabillegető rakott fészket. 6 tojáson kotlott a tojó madár.
Hazafelé jövet Majosházán, a Széchenyi sor egyik házából egy sérült danka sirályt hoztunk el. Majd eljuttattuk a Fővárosi Állat és Növénykert mentőállomására.
Olyan napunk volt, amelynek élménydússágát másokkal is meg akartuk osztani. Mondhatnánk, hogy a természetvédelmi őrszolgálatnak ez egy átlagos terepnapja. De ez nem lenne igaz. Igazi Ünnep Napunk volt. A tavasz, a természet és védett értékeink piros napos ünnepe. Milyen szép lenne hétköznapivá tenni egy ilyen napot.”
Dr. Hegyi Zoltán, természetvédelmi őr, PBKTE
Aki teheti, kérjük támogassa őket adója 1 %-val!
